Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda
Sep 08
A 35 ÉV ALATTIAK ILLETÉKKEDVEZMÉNYÉRŐL (lakásvásárlás esetén)
Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény az illetékekről) nem csupán a vagyonszerzés illetékéről, hanem a KEDVEZMÉNYEKRŐL is rendelkezik. Ilyen például a 35 ÉV ALATTIAK ILLETÉKKEDVEZMÉNYE AZ ELSŐ lakás megszerzésekor. Itt lényeges kimelni, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor még NE LEGYEN 35 éves a vagyonszerző. A vagyonszerző fiataloknak csupán a felét kell kifizetniük a lakás értékéhez viszonyított illetéknek (azaz az illeték mértéke 2%), ha a tulajdon egészének értéke (tehát a teljes vételár) NEM TÖBB 15 millió forintnál. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette, azaz az első lakás illetékkedvezménye egy alkalommal – az első lakás vásárlásánál – vehető igénybe. Az illetékkötelezettség az adás-vételi szerződés megkötésének NAPJÁN keletkezik. Ügyfeleim érdeklődtek több esetben is, hogy amennyiben eladják ezen ingatlanukat, úgy elveszik -e az igényelt kedvezmény és be kell-e fizetniük a teljes illeték összegét. Nem, nem kell sem vissza, sem befizetni a teljes illetéket. Az illetékkedvezményeket ajánlatos MÁR az adásvételi szerződésben, és/vagy a Földhivatalhoz benyújtandó, az adóhivatali B400-as adatlapon (is) kérni.
Sep 10
SZEMÉLYISÉGI JOGAINK
Melyek a SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAINK/SZEMÉLYISÉGI JOGAINK? Azok MEGSÉRTÉSE ESETÉN milyen igényeket támaszthatunk KÁROSULTKÉNT? A Polgári Törvénykönyv rendelkezik arról, hogy mely jogokat tekint személyiségi jogoknak a törvény, és azok megsértése esetén, milyen igényeket támaszthat a károsult. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az – élet, – a testi épség és az egészség MEGSÉRTÉSE, – a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás MEGSÉRTÉSE, – a hátrányos megkülönböztetés, a becsület és a jóhírnév MEGSÉRTÉSE, – DE! Ide tarozik a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, vagy – a névviseléshez való jog és – a képmáshoz, – a hangfelvételhez való jog MEGSÉRTÉSE is. A károsultat, azaz az igényt érvényesítő felet terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy BIZONYÍTSA (például tanúkkal, okirati és egyéb bizonyítási eszközökkel) hogy valamely személyiségi jogában Őt megsértették. Milyen igényeket támaszthat a jogsértő személlyel szemben a károsult? Ilyen igény lehet annak BÍRÓSÁGI MEGÁLLAPÍTÁSA, hogy az érintett jogsértés megtörtént, vagy az, hogy a károkozó HAGYJA ABBA a jogsértést, és a jövőben tartózkodjon annak gyakorlásától. Ezen felül követelhető, hogy a jogsértő adjon MEGFELELŐ ELÉGTÉTELT a károsult számára, és ennek biztosítson saját költségén MEGFELELŐ NYILVÁNOSSÁGOT. Az is kérhető továbbá, hogy a károkozó SZÜNTESSE MEG a sérelmes helyzetet, ÁLLÍTSA HELYRE a jogsértést megelőző állapot. […]
Jun 20
JÒTÀLLÀS
Mit érdemes tudni a JÓTÁLLÁSRÓL? A jótállás a hibás teljesítés egy jogkövetkezménye, hétköznapi és közismert nevén „garancia”.A jótállás tartalma: A TELJESÍTÉSÉRT jótállást SZERZŐDÉSBEN „önként” LEHET VÁLLALNI (pl. egy bútordarabra a forgalmazó 3 év „garanciát”biztosít), illetve JOGSZABÁLY írhat elő (pl. tartós fogyasztási cikkek vagy lakásépítéssel kapcsolatos kivitelezési munkák körében) ilyen kötelezettséget (ún. kötelező jótállást), és a kötelezett e feltételek szerint KÖTELES HELYTÁLLNI a hibás teljesítésért. Abban az esetben tehát, ha a fogyasztó jótállással kapcsolatos jogát kívánja igénybe venni, mindenekelőtt azt kell kideríteni, hogy hibás teljesítés történt-e vagy sem. Mi minősül hibás teljesítésnek? A hibás teljesítés a SZERZŐDÉSSZEGÉS azon (egyik leggyakoribb) esete, amikor a szerződésben meghatározott kötelezett teljesíti a szerződéses kötelezettségét, DE a teljesítés időpontjában az adott szolgáltatás NEM FELEL MEG a szerződésben vagy jogszabályban megállapított MINŐSÉGI követelményeknek, TEHÁT teljesítéskori MINŐSÉGI problémák merülnek fel. Azonban NEM teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ISMERTE, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ISMERNIE KELLETT. A jótállás időtartama: A jótállási kötelezettség IDŐTARTAMÁT a vonatkozó jogszabályok, illetve a szerződés határozza meg. A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor […]
Sep 01
HASZONÈLVEZETI JOG
A haszonélvezeti jogról, illetőleg a haszonélvező és a tulajdonos viszonyáról általában: (rövid összefoglaló, a teljesség igénye nélkül) Alapvetően a tulajdonosnak – elvileg és gyakorlatilag – teljes hatalma van a dolog (pl. ingatlan,ingó) fölött. (Csupán tisztázás végett, ezek a tulajdonosi jogok egy bizonyos dolog felett a következők: birtoklás, használat, hasznosítás, hasznok szedése, valamint a rendelkezési jog) Bizonyos esetekben azonban mégis csorbulhatnak a tulajdonos jogai, azaz, amikor a tulajdonos dolga fölött valaki másnak valamilyen irányú, valamilyen mértékű hatalma van. Ebben az esetben a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező az ő dolgán (pl. az ingatlanán) gyakorolja jogait. Mit is enged (”tűr”) a tulajdonos, illetőleg a jog a haszonélvezőnek a haszonélvezeti jog alapján? A haszonélvezeti jog jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot – rendeltetésének megfelelően – birtokolhatja, (magánál tarthatja a dolgot, így pl. az ingatlan kulcsát a haszonélvező átveheti, bemehet az ingatlanba, ott tartózkodhat…) használhatja, (a rendes gazdálkodás szabályai szerint, ingatlant például lakhatás céljára) hasznosíthatja (pl. bérbe adhatja az ingatlant) és hasznait szedheti. A birtoklásra, a használatra és a hasznok szedésére a haszonélvezet fennállásának teljes időtartama alatt a haszonélvező jogosult ELSŐSORBAN! Tehát, a haszonélvezettel terhelt ingatlanban a tulajdonos csak akkor lakhat, ha a haszonélvező -e jogával nem kíván élni! Fontos, hogy a haszonélvező […]