Évekkel ezelőtti számlatartozás befizetése? Ne hagyjuk magunkat!

Ügyfeleim, ismerőseim többször panaszkodnak arról, hogy jó pár éve keletkezett tartozásokról (telefon, áram, etc.) küldenek felszólító leveleket részükre. De előfordult már olyan panasz is, hogy több évvel ezelőtti – jogosulatlan – útdíjhasználat kapcsán érkezett felszólítás feléjük. Jogosak lehetnek-e az ilyen követelések? Az általános polgári jogi elévülési idő 5 év. Nem árt tudni azonban, hogy ez alól vannak kivételek egyes speciális fogyasztói szerződésekben: az elektronikus hírközlési szerződésekből (mobiltelefon-előfizetések, internetet-előfizetések) eredő polgári jogi igények, illetve a parkolási pótdíjakból eredő tartozások 1 ÉV alatt évülnek el! A jogosulatlan úthasználatból eredő igények 2 ÉV alatt évülnek el. Tavaly decemberben pedig módosult a gáz- vagy áramszolgáltatással kapcsolatban keletkezett tartozások elévülési ideje 3 évre (korábban 2 év volt). A víz- és csatornadíjból vagy a szemétdíjból eredő tartozások elévülési ideje 5 év. Az elévülés alapvető lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton nem lehet többé érvényesíteni. Fontos, hogy nem a követelés iránti jog szűnik meg, csak azt TÖRVÉNYES ÚTON (bírósági vagy más hatósági eljárásban) MÁR NEM LEHET BEHAJTANI, követelni (amennyiben a másik fél hivatkozik az elévülési időre). Tehát, ha bizonyos ideig valamely jogosultságot nem érvényesítettek velünk szemben, úgy a későbbiekben nem lesz JOGI ÚTON kikényszeríthető már, DE ETTŐL MÉG A TARTOZÁS NEM SZŰNIK MEG! Itt megjegyezném azt, […]

Előleg vagy foglaló? Nem mindegy

Számtalan esetben fordul elő, hogy a szerződni kívánó felek nem tudnak különbséget tenni a foglaló és az előleg között, vagy éppen szinonim fogalmaknak tekintik őket, ami akár súlyos károkat is okozhat nekik bizonyos helyzetekben. Leginkább ingatlanügyletek kapcsán találkozunk a foglaló és az előleg kifejezésekkel, ahol az adásvétel tárgyát nem egy összegben fizetik ki. Mi a közös a foglalóban és az előlegben? A szerződés teljesülése esetén a foglaló vagy előleg címén átadott összeget bele kell számolni a vételárba. Ennélfogva a vételár részét képezik majd, tehát ha problémamentesen, a szerződő felek akaratának megfelelően lezajlik az adott ügylet, akkor a gyakorlatban nincs eltérés a két fogalom között. Mi a különbség? Az előleg és a foglaló között a jogkövetkezményeiket tekintve, az ügylet meghiúsulása esetén van meghatározó különbség. Az előleg a szerződés meghiúsulása esetén is visszajár a vevőnek, így nincs biztosítéki, szankciós jellege, inkább egy jelképes értékű előrefizetés. Más kérdés, hogy a felek esetlegesen érvényesíthetik azon káraikat, melyek abból eredtek, hogy az ügylet nem ment teljesedésbe. A foglaló kizárólag akkor jár vissza, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős (például egy természeti katasztrófa kárt okozott az ingatlanban), vagy mindkét fél felelős. Az előleg összegének megállapítása teljes mértékben a felekre […]

A cégek képviseletéről, a cégjegyzési jogról:

A jogi személy törvényes képviseletét (bíróságokkal és más hatóságokkal, üzleti partnerekkel, illetve egyéb harmadik személyekkel szemben) a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát a társaság alapító okirata, alapszabálya, társasági szerződése (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) tartalmazza, képviseleti joga általános, azaz a társaság valamennyi ügyére, jognyilatkozatára kiterjed, mindenfajta korlátozás nélkül. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát a létesítő okirat korlátozhatja, illetőleg több képviseletre jogosult között a hatásköröket megoszthatják. A cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégek képviseletére jogosult, illetőleg jogosultak személyét a cégjegyzék tartalmazza. Mit nevezünk cégjegyzési jognak? A cégjegyzés szabályait a 2006. évi V. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályozza akként, hogy a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság, azaz a cégjegyzés alatt annak az írásbeli jognyilatkozatnak az aláírását értjük, amelyet a társaság képviseletére jogosult személy a társaság nevében tesz meg. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. Hogyan történik a cégjegyzés a cég iratain? A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain akként történik, hogy a társaság képviseletére jogosult személy a dokumentumokat a társaság cégneve alatt a hiteles cégaláírási nyilatkozatának (címpéldányon/aláírás-mintán) megfelelően saját névaláírásával látja el. Milyen […]

Az üzlettárs kizárásának lehetőségei a gazdasági társaságból

Alapvetően egy gazdasági társaságot a tulajdonosok azért hoznak létre, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytassanak, a társaságban a nyereségből közösen részesedjenek, és a veszteséget közösen viseljék. Ennél fogva a gazdasági társaság tagjai egymással és a társasági szervekkel is kötelesek együttműködni, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a társaság céljainak elérését. A gazdasági társaságok törvényes működésének egyik biztosítéka a tagok viszonyának rendezettsége. Megeshet azonban, hogy valamelyik tulajdonos magatartása veszélyezteti a társaság működését és célját, a cég érdekeivel ellentétesen gondolkodik, esetlegesen kárt is okoz, és így a vele való együttműködés egy idő után ellehetetlenül. A tagkizárás jogintézménye tulajdonképpen a társaság érdekeit védőeljárás, melynek fő célja az, hogy a társaság meg tudjon szabadulni attól a tagjától, aki a társaság céljainak elérését tevékenységével vagy személyében veszélyezteti. Milyen esetben zárható ki a gazdasági társaság tagja? A hatályos polgári törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény) a tag kizárásához szükséges okokat nem nevesíti konkrétan, általánosságban fogalmaz az alábbiak szerint: A tag a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Így az aktuális ügy a releváns körülmények figyelembevételével dönthetőel. A tag magatartásának súlyos mértékben kell a társaság ellen irányulnia, hiszen kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik, vagyis a tag kizárás egyben az üzletrésze elvesztését is […]

A pótbefizetés haszna, főbb előírások

Egy gazdasági társaság életében előfordulhat, hogy a fennálló pénzügyi veszteségeket mielőbb pótolni kell annak érdekében, hogy a cég életben maradjon és tovább végezhesse gazdasági tevékenységét. Erre a problémára ad alapvetően megoldást a tagok által nyújtott pótbefizetés. Nézzük meg részletesen, hogyan és milyen módon lehet ezen jogintézményt mint tőkepótlási lehetőséget használni, amennyiben az szükségessé válna! Miért nevezzük pótbefizetésnek? A pótbefizetés tulajdonképpen anyagi forrást biztosít a veszteségek rendezésekor a cég részére, azaz pénzügyi segítséget nyújt a cégnek annak reményében, hogy minden a „régi kerékvágásba“ kerüljön vissza. Ki teljesíti a pótbefizetést és ki dönthet annak elrendeléséről? A társaság tagjai, azaz a tulajdonosi kör biztosítja ezt a forrást, tartalmát tekintve a pótbefizetés egy, a tulajdonosok által nyújtott kölcsön a cég részére. Ebből következően a befizetett pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem is növeli. A pótbefizetésnek és a pótbefizetés visszatérítésének elrendelése a társaság legfőbb szervének, azaz a taggyűlésnek a hatásköre, vagyis a taggyűlés határozhat róla. Mit kell tartalmaznia annak a társasági határozatnak, amelyet a taggyűlés hoz a pótbefizetésről? A határozat tartalmazza: • a tagok kötelezettségét a pótbefizetés teljesítésére, • a pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését, teljesítésének határidejét, • a pótbefizetés teljes összegének és ebből az egyes tagokra eső összegnek a meghatározását. Mit kell tartalmaznia a társasági […]

Bizonyítványt kérhetnek magukról az ügyvezetők

Ugyan már több mint tíz éve lehetőségük van a vállalkozások vezető tisztségviselőinek arra, hogy a saját tevékenységükről úgynevezett felmentvényt kérjenek a cégüktől, tapasztalatok szerint még mindig csekély azoknak a száma, akik egyáltalán hallottak már erről az intézményről, azoké meg pláne, akik élnek is vele. Pedig érdemes tisztában lenni ezzel a lehetőségel, hiszen bizonyos esetekben „életet menthet“, de legalábbis jól jöhet. A felmentvény megadására már az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) hatálybalépése előtt is volt lehetőség. A 2006. évi IV. törvény, azaz a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) – német mintára – akkor még új jogintézményként szabályozta a felmentvényt. Na, de nézzük meg kicsit részletesebben, miért nevezi a jogszabály felmentvénynek ezt a lehetőséget, és az pontosan mire szolgál! A felmentvény lényegében egy nyilatkozat, illetve igazolás, amely a vezető tisztségviselő tevékenységének megfelelőségét állapítja meg. Tulajdonképpen a vezető tisztségviselő előző üzleti évben végzett munkájának értékelését tartalmazza. Ha a cég vezető tisztségviselője (például az ügyvezető) úgy gondolja, hogy igényt tartana erre a nyilatkozatra, azt kérnie kell a társaság legfőbb szervétől (a taggyűléstől vagy a közgyűléstől), tehát azt a tulajdonos vagy tulajdonosok adják meg. A felmentvény megadásáról a társaság legfőbb szerve a nyilatkozat megadásakor ismert információk birtokában dönt. Mikor kerülhet sor a […]

A vezető tisztségviselők szigorú felelősségéről

Minden vezető tisztségviselőnek javallott tisztában lennie azzal, hogy ezen jogkörben eljárva bizonyos helyzetekben milyen felelősségi kérdésekkel kell szembenéznie. Kiket nevezünk vezető tisztségviselőknek? A társaság vezető tisztségviselője közkereseti társaság, betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig az igazgatóság vagy a vezérigazgató (zrt.), illetőleg az igazgatótanács tagjai (nyrt). A vezető tisztségviselő felelősségének alapját Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, Ptk.) 3:21. § (2) bekezdése rögzíti, mely szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekeinek megfelelően köteles ellátni. Ezen vezető tisztségviselőkről a Ptk. az alábbi felelősségi rendelkezést tartalmazza: „3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] (1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. (2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.” Mit jelent a fenti szabály? A felelősségi kérdésnél meg kell különböztetnünk azt, hogy az ügyvezető a társaságnak okoz-e kárt vagy harmadik személynek. Tehát a vezető tisztségviselők felelőssége kétirányú. Egyrészt felelnek a társasággal szemben a társasággal kötött szerződésük (akár munkaszerződés, akár megbízási szerződés) megszegése miatt hatáskörükbe tartozó […]

A 35 ÉV ALATTIAK ILLETÉKKEDVEZMÉNYÉRŐL (lakásvásárlás esetén)

Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény az illetékekről) nem csupán a vagyonszerzés illetékéről, hanem a KEDVEZMÉNYEKRŐL is rendelkezik. Ilyen például a 35 ÉV ALATTIAK ILLETÉKKEDVEZMÉNYE AZ ELSŐ lakás megszerzésekor. Itt lényeges kimelni, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor még NE LEGYEN 35 éves a vagyonszerző. A vagyonszerző fiataloknak csupán a felét kell kifizetniük a lakás értékéhez viszonyított illetéknek (azaz az illeték mértéke 2%), ha a tulajdon egészének értéke (tehát a teljes vételár) NEM TÖBB 15 millió forintnál. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette, azaz az első lakás illetékkedvezménye egy alkalommal – az első lakás vásárlásánál – vehető igénybe. Az illetékkötelezettség az adás-vételi szerződés megkötésének NAPJÁN keletkezik. Ügyfeleim érdeklődtek több esetben is, hogy amennyiben eladják ezen ingatlanukat, úgy elveszik -e az igényelt kedvezmény és be kell-e fizetniük a teljes illeték összegét. Nem, nem kell sem vissza, sem befizetni a teljes illetéket. Az illetékkedvezményeket ajánlatos MÁR az adásvételi szerződésben, és/vagy a Földhivatalhoz benyújtandó, az adóhivatali B400-as adatlapon (is) kérni.

Kedvezően módosultak a VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKEDVEZMÉNY szabályai

Kedvezően módosultak a VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKEDVEZMÉNY szabályai! LAKÁSVÁSÁRLÁS esetén érdemes tisztában lenni az alábbiakkal: 2018. január 1-től az eddigi 1 helyett 3 éven belül eladott lakáscélú ingatlanunk értékét is levonhatjuk a fizetendő vagyonszerzési illeték alapjából. Az Illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2018. január 1-től az ingatlanukat eladó lakástulajdonosok számára kedvezően módosult. Az ún. cserét pótló vételhez kapcsolódó kedvezményekre vonatkozó módosítások TÁGABB határidőt adnak a lakásvásárlóknak. Korábban az illeték alapjául szolgáló összegből az adásvételt megelőző, illetve az azt követő 1 ÉVEN belül eladott lakás forgalmi értékével lehetett csökkenteni az illeték alapot. Ez a határidő most 2018.01.01. napjától úgy módosult, hogy az adásvételt megelőző 3 éven belül eladott, vagy az adásvételt követő 1 éven belül eladott lakás értékét lehet levonni az illeték alapjából. Tehát, ha eladom a lakásomat 2015-ben 13 millió forintért, és veszek egy lakást 15 millió forintért 2018-ban, akkor csak a kettő különbözete után, azaz 2 millió forint után kell megfizetnem a 4 %-os lakásvásárlás illetéket (vagyonszerzési illeték). A korábbi rendelkezéseknek megfelelően érvényben maradt az a szabályozás is, amely szerint illetékmentességet kap az, aki a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül, illetve az azt követő egy éven belül a másik lakását eladja és a megvásárolt lakás forgalmi értéke kisebb az eladott […]

SZEMÉLYISÉGI JOGAINK

Melyek a SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAINK/SZEMÉLYISÉGI JOGAINK? Azok MEGSÉRTÉSE ESETÉN milyen igényeket támaszthatunk KÁROSULTKÉNT? A Polgári Törvénykönyv rendelkezik arról, hogy mely jogokat tekint személyiségi jogoknak a törvény, és azok megsértése esetén, milyen igényeket támaszthat a károsult. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az – élet, – a testi épség és az egészség MEGSÉRTÉSE, – a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás MEGSÉRTÉSE, – a hátrányos megkülönböztetés, a becsület és a jóhírnév MEGSÉRTÉSE, – DE! Ide tarozik a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, vagy – a névviseléshez való jog és – a képmáshoz, – a hangfelvételhez való jog MEGSÉRTÉSE is. A károsultat, azaz az igényt érvényesítő felet terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy BIZONYÍTSA (például tanúkkal, okirati és egyéb bizonyítási eszközökkel) hogy valamely személyiségi jogában Őt megsértették. Milyen igényeket támaszthat a jogsértő személlyel szemben a károsult? Ilyen igény lehet annak BÍRÓSÁGI MEGÁLLAPÍTÁSA, hogy az érintett jogsértés megtörtént, vagy az, hogy a károkozó HAGYJA ABBA a jogsértést, és a jövőben tartózkodjon annak gyakorlásától. Ezen felül követelhető, hogy a jogsértő adjon MEGFELELŐ ELÉGTÉTELT a károsult számára, és ennek biztosítson saját költségén MEGFELELŐ NYILVÁNOSSÁGOT. Az is kérhető továbbá, hogy a károkozó SZÜNTESSE MEG a sérelmes helyzetet, ÁLLÍTSA HELYRE a jogsértést megelőző állapot. […]