Dec 24

A pótbefizetés haszna, főbb előírások

Egy gazdasági társaság életében előfordulhat, hogy a fennálló pénzügyi veszteségeket mielőbb pótolni kell annak
érdekében, hogy a cég életben maradjon és tovább végezhesse gazdasági tevékenységét. Erre a problémára ad alapvetően
megoldást a tagok által nyújtott pótbefizetés.
Nézzük meg részletesen, hogyan és milyen módon lehet ezen jogintézményt mint tőkepótlási lehetőséget használni,
amennyiben az szükségessé válna!
Miért nevezzük pótbefizetésnek?
A pótbefizetés tulajdonképpen anyagi forrást biztosít a veszteségek rendezésekor a cég részére, azaz pénzügyi segítséget
nyújt a cégnek annak reményében, hogy minden a „régi kerékvágásba“ kerüljön vissza.
Ki teljesíti a pótbefizetést és ki dönthet annak elrendeléséről?
A társaság tagjai, azaz a tulajdonosi kör biztosítja ezt a forrást, tartalmát tekintve a pótbefizetés egy, a tulajdonosok által
nyújtott kölcsön a cég részére. Ebből következően a befizetett pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem is növeli.
A pótbefizetésnek és a pótbefizetés visszatérítésének elrendelése a társaság legfőbb szervének, azaz a taggyűlésnek a
hatásköre, vagyis a taggyűlés határozhat róla.
Mit kell tartalmaznia annak a társasági határozatnak, amelyet a taggyűlés hoz a pótbefizetésről?
A határozat tartalmazza:
• a tagok kötelezettségét a pótbefizetés teljesítésére,
• a pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését, teljesítésének határidejét,
• a pótbefizetés teljes összegének és ebből az egyes tagokra eső összegnek a meghatározását.
Mit kell tartalmaznia a társasági szerződésnek, ha abban a pótbefizetés lehetősége adott?
Amennyiben szabályozásra került a pótbefizetés lehetősége a társasági szerződésben, úgy a társasági szerződésnek
tartalmaznia kell a pótbefizetés kapcsán azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, valamint
meg kell jelölni a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.
Mi a teendő, ha a cég társasági szerződése nem tartalmazza a pótbefizetés opcióját, de mégis szükség lenne annak
elrendelésére?
Amennyiben mégsem szabályozza a pótbefizetést a társasági szerződés, úgy első körben azt kell úgy módosítani, hogy
bekerüljön a pótbefizetés lehetősége, majd ennek alapján lehet meghozni a taggyűlési határozatot. Ha már a társaság
alapításakor rendelkeztek a tagok arról, hogy előírhatnak pótbefizetést a későbbiekben, nincs szükség a társasági szerződés
eképpeni megváltozatására és a változásbejegyzési eljárásra a pótbefizetés kapcsán.
Mi a helyzet akkor, ha valamelyik tag nem akar részt venni a pótbefizetésben? Kötelező a részvétel?
Amennyiben a taggyűlésen megszavazták a pótbefizetés elrendelését, úgy a határozat szerinti pótbefizetés összegét
minden tagnak kötelezően teljesítenie kell. Ebben az esetben joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi történik, ha valamelyik
tag nem fizeti be a meghatározott összeget.
Ha bármelyik tag késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti az előírt pótbefizetést, gyakorlatilag ugyanazokra a
PDF – Adózóna.hu

  • 1 –
    szankciókra kell számítania, mint abban az esetben, amikor a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti a gazdasági társaság
    részére.
    Ilyenkor az ügyvezető köteles 30 napos határidő nyújtásával felszólítani a tagot a teljesítésre, azaz a befizetésre. Ha a
    felszólítás ellenére – így az újabb határidő eredménytelen elteltével – sem teljesít a tag, akkor tagsági jogviszonya
    automatikusan megszűnik, gyakorlatilag kikerül a cégből, azaz komoly szankciókkal jár a befizetés elmaradása.
    Kizárólag pénzeszközzel történhet a pótbefizetés teljesítése?
    A társaság dönthet arról is, hogy a pótbefizetés szolgáltatása pénzeszközzel, apporttal vagy mindkettővel egyszerre,
    „vegyesen“ történjen. Értelemszerűen az apportnak értékkel bírónak és forgalomképesnek kell lennie, ugyanis így képes
    betölteni funkcióját, vagyis azt, hogy alkalmas legyen a veszteségek pótlására.
    Említésre került, hogy a pótbefizetés tartalmilag egy, a tulajdonosi kör által nyújtott kölcsön, azonban mégsem szabad
    összekevernünk a tagi kölcsönnel, ugyanis a pótbefizetés egy kötelezettség a tagok felé, amelynek nem teljesítése esetén
    súlyos szankciók következhetnek. A tagi kölcsön pedig ezzel ellentétesen egy önkéntes kölcsön.
    Elveszíti vagy visszakapja a tag a pótbefizetésre átadott anyagi forrását?
    A pótbefizetést a tag addig bocsátja a cég rendelkezésére, amíg a probléma, jelen esetben a veszteség – mint a
    pótbefizetés elrendelését kiváltó ok – meg nem szűnik.
    A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok
    részére vissza kell fizetni. Itt érdemes megemlíteni azt, hogy a tagjegyzékben szereplő személy egyáltalán nem biztos, hogy
    megegyezik azzal a személlyel, aki a pótbefizetést adta, ennél fogva nem biztos, hogy a pótbefizetés összegét az kapja
    vissza, aki eredetileg befizette.
    A fentiek kapcsán megjegyzendő, hogy 2013. évi V. tv. (polgári törvénykönyv) kifejezetten a pótbefizetés elrendelésének
    lehetőségére vonatkozó szabályokat a korlátolt felelősségű társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések
    között tartalmaz. A részvénytársaság esetén a pótbefizetés lehetőségről a jogszabály nem tesz említést, ámbár általánosan
    utal arra, hogy a részvényesek a kvázi veszteséges helyzetek megszüntetésére alkalmas határozatot kötelesek hozni.
    Forrás:
    „3:183. § [A pótbefizetés]
    (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon
    elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a
    pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.
    (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló
    taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem
    pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is
    teljesíthető.
    (3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.
    (4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának
    nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok
    részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó
    pótbefizetést nem kell visszafizetni.“
    PDF – Adózóna.hu
  • 2 –
About the Author:


Leave a Comment!

Your email address will not be published. Required fields are marked *