A vezető tisztségviselők szigorú felelősségéről

Minden vezető tisztségviselőnek javallott tisztában lennie azzal, hogy ezen jogkörben eljárva bizonyos helyzetekben milyen
felelősségi kérdésekkel kell szembenéznie.
Kiket nevezünk vezető tisztségviselőknek?
A társaság vezető tisztségviselője közkereseti társaság, betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság esetén az
ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig az igazgatóság vagy a vezérigazgató (zrt.), illetőleg az igazgatótanács tagjai
(nyrt).
A vezető tisztségviselő felelősségének alapját Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, Ptk.) 3:21. § (2) bekezdése
rögzíti, mely szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekeinek megfelelően köteles
ellátni. Ezen vezető tisztségviselőkről a Ptk. az alábbi felelősségi rendelkezést tartalmazza:
„3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
(1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel
okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
(2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel.
A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.”
Mit jelent a fenti szabály?
A felelősségi kérdésnél meg kell különböztetnünk azt, hogy az ügyvezető a társaságnak okoz-e kárt vagy harmadik
személynek. Tehát a vezető tisztségviselők felelőssége kétirányú. Egyrészt felelnek a társasággal szemben a társasággal
kötött szerződésük (akár munkaszerződés, akár megbízási szerződés) megszegése miatt hatáskörükbe tartozó feladatok
nem megfelelő ellátására tekintettel, amellyel kárt okoztak.
Másodsorban pedig felelnek a társaság vezető tisztségviselőiként a harmadik feleknek okozott károkért.
Nézzük a felelősségi kérdéseket egyenként!
Felelősség a társaságnak okozott kárért
Ez a felelősségi szabály a társaság és a vezető tisztségviselő közötti belső jogviszonyra alkalmazandó, ugyanis a vezető
tisztségviselő és a társaság között minden esetben valamilyen szerződéses viszony van. Ha pedig a vezető tisztségviselő a
szerződéses kötelezettségét nem teljesíti és ezzel a társaságnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
Így tehát főszabályként a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a
szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabálya szerint felel a jogi személlyel szemben.
Mit jelent ez?
Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való kártérítési felelősséget akként szabályozza, hogy aki a szerződés
megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
Mikor mentesülhet mégis a felelősség alól az ügyvezető ebben az esetben? Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a
szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
PDF – Adózóna.hu

  • 1 –
    Felelősség harmadik személynek okozott kárért
    A hatályos szabály értelmében a vezető tisztségviselő által az ügykörén belül eljárva harmadik személynek okozott károkért
    a társaság felel.
    Tehát elsődlegesen a társaság felel a külső személyeknek az ügyvezető e tevékenységével okozott károkért. Ebből arra
    lehet következtetni, hogy a gondatlanság következtében előállt kárért a vezető tisztségviselő a külső személy/fél irányában
    közvetlenül nem vonható felelősségre, azaz az ügyvezető csak akkor felel a társasággal egyetemlegesen, ha a kárt
    szándékosan okozta.
    Az egyetemlegesség ez esetben annyit jelent, hogy a két, felelősséggel tartozó személy, tehát a vezető tisztségviselő és a
    társaság bármelyikétől lehet követelni a kártérítést, továbbá mindkettő a teljes kártérítés megfizetéséért felel.
About the Author:


Leave a Comment!

Your email address will not be published. Required fields are marked *