Jun 20

JÒTÀLLÀS

Mit érdemes tudni a JÓTÁLLÁSRÓL?

A jótállás a hibás teljesítés egy jogkövetkezménye, hétköznapi és közismert nevén „garancia”.A jótállás tartalma:

A TELJESÍTÉSÉRT jótállást SZERZŐDÉSBEN „önként” LEHET VÁLLALNI (pl. egy bútordarabra a forgalmazó 3 év „garanciát”biztosít),
illetve JOGSZABÁLY írhat elő (pl. tartós fogyasztási cikkek vagy lakásépítéssel kapcsolatos kivitelezési munkák körében) ilyen kötelezettséget (ún. kötelező jótállást), és a kötelezett e feltételek szerint KÖTELES HELYTÁLLNI a hibás teljesítésért.

Abban az esetben tehát, ha a fogyasztó jótállással kapcsolatos jogát kívánja igénybe venni, mindenekelőtt azt kell kideríteni, hogy hibás teljesítés történt-e vagy sem.

Mi minősül hibás teljesítésnek?

A hibás teljesítés a SZERZŐDÉSSZEGÉS azon (egyik leggyakoribb) esete, amikor a szerződésben meghatározott kötelezett teljesíti a szerződéses kötelezettségét, DE a teljesítés időpontjában az adott szolgáltatás NEM FELEL MEG a szerződésben vagy jogszabályban megállapított MINŐSÉGI követelményeknek, TEHÁT teljesítéskori MINŐSÉGI problémák merülnek fel.

Azonban NEM teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ISMERTE, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ISMERNIE KELLETT.

A jótállás időtartama:

A jótállási kötelezettség IDŐTARTAMÁT a vonatkozó jogszabályok, illetve a szerződés határozza meg.

A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja.
(Tehát fontos megjegyezni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik.)

Akár szerződéses, akár kötelező jótállásról legyen szó, a szerződés HIBÁTLAN TELJESÍTÉSÉÉRT a jótálló (eladó) felel, és a jótállás időtartama alatt a felelősség alól CSAK AKKOR MENTESÜL, HA BIZONYÍTJA, hogy a hiba oka a teljesítés UTÁN (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.

Ez jelentős előny a fogyasztó számára, a hiba okának bizonyítása ugyanis általában – néhány nyilvánvaló esettől eltekintve – rendkívül nehéz, esetenként nem is lehetséges. Ez a teher azonban a kötelezettre (eladóra) hárul, és ha nem tud bizonyítani, helyt kell állnia a hibás teljesítésért, a jótállás teljes időtartama alatt.

A jótállás tehát kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania!

A kellékszavatosság és jótállás közötti fő különbség a bizonyítási teherben rejlik: a kellékszavatossággal szemben a jótállás esetében nem a fogyasztónak kell bizonyítani a hiba oka bekövetkeztének időpontját. (A szavatossági jogok érvényesítése során ugyanis a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már megvolt, így a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségeket is a fogyasztónak kell viselnie.)

A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:
– a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (KIJAVÍTÁST,
KICSERÉLÉST,
ÁRLESZÁLLÍTÁST,
ELÁLLÁST) lehet érvényesíteni,
– ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.

Mindezek alapján a jótállás időtartama független, illetőleg eltér(het) a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet…

About the Author:


Leave a Comment!

Your email address will not be published. Required fields are marked *